3 óra 15 perc, 1 szünettel
A magyar szöveget Nemes Nagy Ágnes és Garai Gábor fordításának felhasználásával írta Kozma András
Gruse Vacsnadze, konyhalány
Szimon Csacsava, a palotaőrség katonája
Georgi Abasvili, kormányzó
Natella, a kormányzó felesége
Bizergan Kazbeki / Gigi ügyvéd / Beteg
Lavrenti, Gruse bátyja / Öreg tejárus / Öreg paraszt / Fogadós
Gruse „anyósa” / Idős feleség
Joszif, Gruse „férje” / Gogi, a kormányzó adjutánsa / Orvos / Katona / Menekült / Fiatal paraszt
Gazdag paraszt / Herceg / Idős férj
Arszen Kazbeki / Őrvezető / Menekült / Vendég
Fafej, közkatona / Katona / Lovászfiú / Vendég
Aniko, Lavrenti felesége / Dajka / Szakácsnő / Parasztasszony / Grúzia anyácska / Vendég
Zsuzsuna / Fiatal lány / Parasztasszony / Tiktárnő / Komorna / Vendég / Menekült
Katona / Fiatal paraszt / Vendég / Menekült
Díszlet- és jelmeztervező
Jelmeztervező asszisztens
Ügyelő
Ködmen Krisztián
Dobos Gábor
Géczy István
„Hogy minden azoké legyen itt,
akik bánni tudnak véle,
A gyermek az anya-szívűeké,
hogy fölnevelődjön…”
Bertolt Brecht egyik legismertebb drámája A kaukázusi krétakör, amelyet nem sokkal a II. világháború befejezése előtt, 1945-ben írt az Egyesült Államokban, bemutatója pedig az általa alapított Berliner Ensemble-ben volt 1954-ben. E művében mutatkozik meg legkézzelfoghatóbban a szerző „epikus színházról” vallott koncepciója, ami Brecht dramaturgiájának egyik alapvető jellemzője. A darab ihletforrása egy ősi kínai legenda, illetve Salamon király bibliai példázata, amelyben az anyaság eldöntéséhez az asszonyokat egy kegyetlennek tűnő rituális próbának vetik alá.
Brecht a polgárháború sújtotta Grúziába helyezi a cselekményt, melynek során az ország kormányzóját, Georgi Abasvilit a hatalomra törő Herceg megöleti, a várost pedig felgyújtják. A menekülő kormányzóné, Natella magára hagyja kisfiát, akit viszont a jószívű szolgálólány, Gruse Vacsnadze vesz magához. Innentől kezdve saját gyermekeként neveli odaadóan, vállalva minden nehézséget, és még azt is, hogy ezzel összetöri szerelme, Szimon Csacsava szívét. Azonban a háborút követően a kormányzóné visszatér, és önmagának követeli vér szerinti gyermekét. A feloldhatatlannak tűnő dilemma megoldását Azdakra, a közösség bírójára bízzák, aki egy ősi próbatétel, a „kaukázusi krétakör” segítségével igyekszik igazságot tenni a két asszony között.
Vajon mi az erősebb – a szeretet gyöngédsége vagy a vér szerinti kötelék joga? Lehet-e igazságot tenni a kétféle anyai szív között? Brecht népszerű darabja e fájdalmas erkölcsi kérdésekre keresi választ.
„Bármely háborút, bármely veszteséget csakis a jóság által lehet helyrehozni”
– mondja az előadás rendezője, Avtandil Varszimasvili a grúz színházi élet kiemelkedő alakja, a Tbilisziben működő Gribojedov Állami Színház művészeti vezetője és a saját alapítású Liberty Theatre igazgatója. Emellett a Sota Rusztaveli Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakának tanszékvezetője, valamint több sikeres játék- és dokumentumfilm alkotója.
Térkép 
és grúz népzene