A társulat Bernarda Ballada című ÚJ előadása elsősorban a tánc nyelvén beszél. A dráma részleteiből és a szerző egyes költeményeiből álló szöveg és a folklórból merítkező zenei világ segítségével a mozgás, a tánc által idézi meg a lorcai költőiséget és érzelmi telítettséget, a szenvedély elsöprő erejét. több
A bezártság, a szabályok által gúzsba kötött élet és a szabadságra, a kiteljesedésre vágyakozás közötti feszültség Lorca utolsó, mesterien kidolgozott drámájának alapvető motívuma. A mű rávilágít a női identitás, a nő testi-lelki-szellemi szabadságának korlátaira a patriarchális társadalomban. A történet nyomán bennünk megfogalmazódó kérdések ma is érvényesek lehetnek.
Federico García Lorca a 19. század végén született egy andalúziai faluban, Fuente Vaquerosban. Mély vonzalma a népzene és a népköltészet iránt mind lírájában, mind drámai életművében megmutatkozik. A népdalok, népballadák témái ¬– a szerelem, a vágy, a gyűlölet, a veszteség ¬– mellett a feudális időkből visszamaradt, a spanyol vidéki életet meghatározó hagyományok és az általuk tönkretett, tragikus emberi sorsok állnak művei középpontjában. A Bernarda Alba háza talán a legjelentősebb ezek sorában.
Bernarda Alba második férjének halála után nyolc évig tartó gyászidőszak vár a már eladó sorban lévő lányaira. Az ezzel járó szigorú megkötések, a külvilágtól való teljes elzárkózás szinte kézzelfoghatóan, húsbavágóan húzza még szorosabbra a társadalmi elvárások és merev erkölcsi normák alkotta fullasztó szabályrendszert a szereplők körül. Az immár férfi nélkül maradt nők vágyai, igényei és a tiltások sokaságával sújtott, sivár hétköznapok realitása közt áthidalhatatlan a távolság. Ki-ki a maga életkora és karaktere szerint próbál élni, túlélni ebben a közegben: megtörik vagy beletörődik, titokban vagy nyíltan lázad a betarthatatlan szabályok ellen. A feloldatlan és feloldhatatlan feszültség azonban egyre növekszik, a fegyelmezésből és engedelmességből kovácsolt, fényesre mázolt felszín repedezik, a tragikus vég elkerülhetetlen.
Bernarda Ballada című előadásunk elsősorban a tánc nyelvén beszél. A dráma részleteiből és a szerző egyes költeményeiből álló szöveg és a folklórból merítkező zenei világ segítségével a mozgás, a tánc által idézi meg a lorcai költőiséget és érzelmi telítettséget, a szenvedély elsöprő erejét.
Dramaturg: Pallai Mara
Zeneszerző: Paár Julcsi Fonogram-díjas
Díszlet: Mátravölgyi Ákos Blattner Géza-díjas
Filmes effektek: Sávári Enikő
A flamenco táncok koreográfusa: Inhof Katalin
Árnyjáték: Kuthy Ágnes
Jelmeztervező: Kocsis Enikő Harangozó Gyula-díjas és Winklerné Petri-Kiss Borbála
Szcenika, fényterv: Papp Kornél
Művészeti asszisztens: Fitos Dezső a Népművészet Ifjú Mestere, Harangozó Gyula-díjas, Érdemes Művész
Rendező, koreográfus: Kocsis Enikő Harangozó Gyula-díjas
Az előadás időtartama: ~ 1 óra
Déry Tibor – Pós Sándor – Presser Gábor – Adamis Anna: KÉPZELT RIPORT EGY AMERIKAI POPFESZTIVÁLRÓL musical - turné
„Improvizációs gasztroszínház – sok röhögéssel, alapvetően édes ízben, és némi savanykás zamattal. Mindezt kultúrtörténeti szempontból több rétegben egymásra pakoljuk, aztán…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
Térkép 
