Musik, Klassisk

Újra a Müpában üdvözölhetjük a világ egyik legsikeresebb zenekarát, az idén 125 éves Bécsi Szimfonikusokat, amely 2021-ben hatalmas sikert aratott a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben! Virtuóz szólistájuk, a kiváló orosz zongoraművésznő, Anna Vinnitskaya a brüsszeli Erzsébet Királyné Zenei Verseny hajdani győztese.

Szauer Bianka és Pajor Olivér korosztályuk kiemelkedő tehetségei, mindketten számos nemzetközi és hazai versenyen értek el kimagasló eredményeket. A Tehetség kötelez sorozatban közös szólóestet adnak, ahol egy kamaraprodukció is elhangzik, Maurice Ravel eredetileg vonósnégyesre, fuvolára, klarinétra és hárfára írt Bevezetés és allegro című műve

150 éve, 1875. november 14-én indult el az első tanév a Zeneakadémián. A jeles napról megemlékező hangverseny műsorában az intézmény néhány kiváló tanárának műve hangzik el.

Az Európai Hangversenytermek Szervezete (ECHO) Rising Stars sorozatába bekerülni kiváltság, hiszen komoly kritériumoknak kell megfelelniük a fiatal muzsikusoknak, akiket a kontinens rangos koncerttermei jelölnek.

A tbiliszi születésű Giorgi Gigashvili sokáig álmodni sem mert zongoraművészi karrierről, mégis az elmúlt években sorra nyerte a nemzetközi versenyeket, kezdve a vigói megmérettetéssel, ahol idolja, Martha Argerich volt a zsűrielnök.

SPÁNYI MIKLÓS SOROZATA

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar művészeinek kamarakoncertje
Várható befejezés: 19:30

„A legnagyobb művésznek sincs oly álma, / amit ne zárna bármely kocka márvány / önnön feleslegébe…” – Michelangelo (Babits fordításában idézett) szonettje ihlette a 2013-ban Trio Chagallként alakult együttes új nevét és művészi hitvallását. Az itáliai trió szerint a művek rejtett szépségét az előadás során kell életre hívni – ahogyan egy szobrász kialakítja a tökéletes formát.

Noha ezúttal billentyűkre írt meséket vizsgálunk, mindez nem jelenti azt, hogy kizárólag billentyűs hangszerek kerülnek színpadra az évadban. Camille Saint-Saëns Az állatok farsangja című darabjának elengedhetetlen tulajdonsága ugyanis, hogy az egészen elképesztő hangszerelési trükköknek hála különböző hangszer-összeállításokon keresztül képes megeleveníteni állatokat a halaktól az elefántig.

Anton Diabelli a klasszikus stílus egyik szellemes, sziporkázó képviselője. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a nála tíz évvel idősebb Beethoven is monumentális variációsorozatot írt egyik témájára. Azt azonban kevesen tudják, hogy Diabelli nemcsak komponista és zongorista, hanem kitűnő gitáros is volt. A Triovirate gitártrió az ő, eredetileg is három gitárra komponált művét választotta koncertje nyitódarabjául. Ezt követi Darius Milhaud huszadik századi francia zeneszerző eredetileg két zongorára írt kompozíciója.

Nyitottság és a részletekre való odafigyelés jellemzi az osztrák csellista, Valerie Fritz zenefelfogását, legyen szó bélhúrokról vagy elektronikáról, régizenéről vagy kortárs művekről. Vallja, a közönséggel gondosan összeállított programok és új koncertformátumok révén lehet hatékonyan kommunikálni.

A fiatal portugál muzsikusok által Amszterdamban alapított Maat Saxophone Quartet bármit játsszon a fadótól az új zenéig, az egyéniség nem hiányozhat produkciójukból. Az egyebek mellett Portugália és Hollandia legrangosabb zenei versenyein is győzelmet arató együttes már két lemezt is kiadott, a kritika pedig rögtön az elsőről azt írta: „ígéretes, ördögien jó és mennyeien ragályos” .

MŰSOR:

Gyöngyösi Levente: A Dunánál – koncertária basszusszólóra és zenekarra, József Attila versére
Dohnányi: Op. 19. fis-moll Suite
-szünet-
Brahms: 2. Szimfónia

Karmester: Hontvári Gábor

KÖZREMŰKÖDIK:
Cser Krisztián – a Magyar Állami Operaház magánénekese
és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara

Műsorvezető: Becze Szilvia

Milyen nagyszerű, ha a ködös novemberbe tavaszt tudunk varázsolni! Két híres tavaszmuzsika közt egy felemelő, dallamokkal teli ősbemutató. Csupa ritmus, csupa lüktetés és életerő!

Folytatódó hagyományok, új színek, csodagyerek zeneszerzők és tapasztalt komponisták a Concertino őszi hangversenyén! Pilz János ezúttal is sok szálon kapcsolódó műveket választott a BFZ vonószenekari sorozatának programjára.

A Zeneakadémia zenekariművész-képzésében korábban fontos szerepet játszott a fúvószenekari repertoár és az ehhez szükséges speciális játékmód elsajátítsa. Hosszú szünet után, Szentpáli Roland művészeti vezetésével immár két éve ismét működik az intézmény koncertfúvós zenekara, melyet azért is hívtak ismételten életre, hogy napjaink zeneszerzőit új művek komponálására buzdítsák, ezzel is hozzájárulva a modern magyar fúvószenekari repertoár bővítéséhez.

A Junior Prima díjas Devich Benedek zenész családban nőtt fel, és bár szülei nem erőltették a zenei pályát, támogatták érdeklődését. Koncertélményei hatására végül a nagybőgőt választotta, mert úgy érezte, így még közvetlenebbül képes kifejezni az emberi érzéseket. A nagybőgő egyre népszerűbb szólóhangszerként is, ezért Devich is nagy érdeklődéssel fordul az átiratok felé. A koncerten közreműködik a nemzetközi hírű zongoraművész, Palojtay János, akit Várjon Dénes generációja egyik legizgalmasabb egyéniségének nevezett.

A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.

A 40 ÉVES SZÁZTAGÚ CIGÁNYZENEKAR - JUBILEUMI ÜNNEPI GÁLAKONCERTJE KECSKEMÉTEN, A HÍRÖS AGÓRÁBAN

A Magyar Gyermekorvosok Társasága Ünnepi Koncertje
Heim Pál születésének 150. évfordulója tiszteletére

MAO–XX – A Modern Art Orchestra 20 éves jubileumi koncertsorozata

A legkiválóbb hazai előadók a zenetörténet legnagyobb zongoristáinak kompozícióival tisztelegnek Dráfi Kálmán zongoraművész előtt a születésének hetvenedik évfordulója alkalmából megrendezett koncerten. A Zeneakadémián 1977 óta tanító, Liszt Ferenc-díjas és érdemes művészt a közönség olyan fellépőkkel együtt ünnepelheti, mint Balázs János Liszt- és Kossuth-díjas zongoraművész; Farkas Gábor Liszt-díjas zongoraművész, a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője; Magyar Valentin Junior Prima díjas zongorista; Kelemen Barnabás Liszt- és Kossuth-díjas hegedűművész és Perényi Miklós Liszt-, Kossuth- és Prima Primissima díjas, érdemes művész csellista.

Megkockáztathatjuk előre, hogy a negyvenegy éves zongoraművész koncertje nagy élmény lesz? Nem kell tartanunk a téves prognózis veszélyétől, a műsor és az előadó személye egyaránt katarzist ígér.

A hatrészes sorozat különleges, ritkán hallható zeneműveket vonultat fel a Zeneakadémia elmúlt 150 évéből. Zenerégészetre várják az érdeklődőket: az intézmény egykori zeneszerzés- és hangszereléstanárainak ritkán hallható művei szólalnak meg.