Ludwig van BEETHOVEN (1770–1827):
F-dúr kürt-zongora szonáta, op. 17
c-moll hegedű-zongora szonáta, op. 30 No. 2
—
Johannes BRAHMS (1833–1897):
3 Intermezzo, op. 117
Esz-dúr trió kürtre, hegedűre és zongorára, op. 40
Paulik László – hegedű
Börzsönyi Máté – kürt
Balog József – fortepiano
A Liszt- és Artisjus-díjas zongoraművész, Balog József nemzedéke egyik legsokoldalúbb tagja, repertoárja Rameau-tól a kortársakig terjed, s kedveli a ritkaságokat, az ínyencségeket. Egyik állandó kamarapartnere a szintén Liszt-díjas Paulik László, a régizene szerelmese és a korhű hegedülés hazai úttörője, az Orfeo Zenekar alapító koncertmestere, valamint Börzsönyi Máté, a Budafoki Dohnányi Zenekar kürtművésze. Műsoruk Beethoven és Brahms kamarazenéjének talán kevésbé ismert rétegeit tárja elénk.
Az akkor még alig ismert Beethoven op. 17-es szonátáját Giovanno Puntónak, a kor ünnepelt virtuóz kürtművészének komponálta 1800-ban. A háromtételes mű a natúrkürt sajátosságaira épít, és már Beethoven korában is gyakran adták elő csellón. Ismertebb Beethoven-mű a hetedik hegedű-zongoraszonáta, az op.30-as sorozat második darabja, mely 1801-2 során keletkezett, 1803. májusi publikálásának dedikáltja I. Sándor cár. A mű már a gyakorlott szonátaírót mutatja, s néhány új vonása is van: pl. nincs ismétlés az első tétel kidolgozásában, a kidolgozásban nem jelenik meg a főtéma. A scherzo az egyik legjátékosabb Beethoven-tétel, hetyke karaktere ellentétben áll a komor zárótétellel, mely azonban szintén mutat táncos vonásokat.
Az idős Brahms talán legszebb, legbensőségesebb zongoraművei az op.116-119. közötti darabok, melyek közül az 1892 nyarán írott op. 117. Három intermezzót maga Brahms is három altatóként jellemezte. A szerző Bad Ischlben tartózkodott, és egy barátjától levélben kért kottapapírt, hogy le tudja jegyezni a műveket, melyek talán csak azért maradtak ránk, mert az idős Clara Schumann tudomást szerzett létezésükről, és elkérte őket a szerzőtől. Brahms Kürttriója egy frissebb, fiatalabb szerzőt mutat. Az 1865-ben keletkezett négytételes mű a korban már szinte elavult natúrkürtöt alkalmazza, sötétebb hangszíne miatt. A másik lehetséges ok – ahogy Ligeti György a saját Kürttriója kapcsán kiemeli – a három hangszer háromféle hangképzése, mely valójában háromféle intonációs skálát használ.
Az ország egyik legismertebb rockzenekara az EDDA Művek 2025. július 5-én Gárdonyban, a Surfcampingben lép fel!
A Parno Graszt az egyik legeredetibb autentikus cigányzenét játszó zenekar, akik egyedi színpadi megjelenésükkel, hagyományos hangszereikkel, utánozhatatlan energiájukkal járulnak hozzá…
„Egy különleges színpadi produkció, Telemann Iskolamester kantátájának előadása lesz ennek az estének a meglepetése a hagyományos gyermekkórus-repertoár mellett.
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
Térkép 
