Event listings

A filmes és színházi alkotókat újra és újra megihlető történet színpadra állítására vállalkozó házaspár valódi kuriózum-előadásra készül, a kaposvári Közönség körében szintén népszerű Fándly Csaba vonalvezetésével.

Miután Spanyolország a 16. században meghódította Mexikót, széleskörű térítői munka indult a bennszülött lakosság katolizálására. A domonkos és ferences rendek színházi eszközökkel igyekeztek terjeszteni a Biblia tanításait, és rávezetni az őslakosokat, hogy hagyjanak fel az emberáldozattal. A két rend azonban eltérő stratégiákat alkalmazott, és a ferencesek utópisztikus emberiségábrázolása szembekerült a domonkosok inkvizítori cenzúrájával, akik eltörölni kívánták az ősi, kozmológiai szellemi hagyományokat. Így pedig ádáz versengésbe kezdtek a kolonialista színházi tér meghódításáért. Az ördögi átváltozás felteszi a kérdést, hogy sikerrel járt-e Mexikó spirituális meghódítása.

A pásztorok minden évben összegyűlnek az Ararát-hegy melletti Küp-tó partján, hogy fuvoláikon eljátsszák az Ararát-hegy haragját. A vén szúfi, miután egy szürke ló jelenik meg Ahmet ajtaja előtt, úgy ítél, hogy a lovat, amely utasításra sem hajlandó elmenni, Isten ajándékának kell tekinteni. Mahmut Han vezér viszont nem hajlandó tiszteletben tartani a hagyományt. Visszaköveteli a lovát, bebörtönzi a vén szúfit, és porig égeti a falut, melynek lakói ellenszegültek akaratának. Közvetítőként Musa Beyt küldi a haragja elől elmenekülő falusiakhoz. Később azonban őt és Ahmetet is börtönbe veti, anélkül, hogy tudna a lánya, Gülbahar és Ahmet között kibontakozó szerelemről.

A sokoldalú művész és a Toga SCOT Suzuki Company társigazgatója, Mattia Sebastian Giorgetti vizionárius rendezése innováció és hagyomány határán gondolja újra a Hanjot. Giorgetti, aki hírnevét annak köszönheti, hogy képes klasszikus elemeket kortárs érzékenységgel elegyíteni, egy fiatal művész gyötrelmes várakozását viszi színre, megrendítő kifinomultsággal tárva elénk szerelem, identitás és őrület örök témáit.

Senki sem tudja hogyan történt, de az angyal egyszer csak azon kapta magát, hogy a föld fölött jár. A falu bolondja, igen, ő jól emlékszik, hiszen ő volt az első, aki megpillantotta, és az utolsó, aki elfelejti.

Alessandro Barrico irodalmi remekműve bosszúval kezdődik és megtorlással ér véget. Egy polgárháború magával sodor három férfit a labirintusában: egy apát, két gyermeket és egy vérszomjas Minotauruszt. A parázsló béke éveiben egy gyönyörű nő áll meg egy lottóárus előtt, és halál és az elszámolás közötti utat választja. „Véget ér valaha a megtorlás időszaka, vagy egy ördögi kör ez, amelyben örök fogságra vagyunk ítélve?” – ez a regény nagy kérdése.

Több mint kétezer évvel ezelőtt a Nagy Han Birodalom legyőzte a nyugati tartományokban fellázadt hunokat, és a hun fejedelem, Huhanye egy han hercegnővel kötött házasság révén kívánta megpecsételni a békét. Yuan han császár a hosszútávú békében volt érdekelt, ezért a szépséges szolgálóját, a sokoldalú udvari zenészt, Zhaojunt küldi el feleségül a messzi északi pusztákra, hercegnőnek álcázva.

I.L. Caragiale Nemzeti Színház, Bukarest, Románia

Rendező: Silviu Purcărete

Román nyelven magyar és angol felirattal
1 óra 25 perc.

Radu F. Alexandru újraértelmezi William Shakespeare rejtélyes dán hercegének, Hamletnek a történetét, s miközben az eredeti mű számos bizonytalanságát felszámolja, a darab már ismert szereplőinek új jelentést és árnyalatokat ad. Gertrúd, az anyakirályné, akit eddig az eredeti bűn hordozójaként ismertünk, mint ördögi elme szerepel ebben a házasságtörésről, hazugságról, gyilkosságról és hatalomról szóló drámában. Ki a király gyilkosa? Büntetést érdemel vagy megbocsájtást? Apa gyilkolt apát? Csupa válaszra váró kérdés a gyanús indítékokkal és feszültségteli pillanatokkal teli történetben. A szerző nem kerüli meg a shakespeare-i dilemmákat, miközben elénk tárja a fiatal Hamlet gyötredelmes, de fáradhatatlan igazságkeresését.

INDEPENDENT THEATER
Előadás nyelve: MAGYAR
dráma
Az előadás időtartama 60 perc

Kaltas a hanti nép mitológiájában a lelkeket osztó anyaistennő, így mindenkinek, aki megszületik, ő ad lelket. Kaltas akaratából a csecsemő megkapja őse lelkét. Lélek nélkül pedig sem az ember, sem a madár nem él sokáig - két lépést tesznek, és agyaggá változnak. Minden léleknek megvan a külön útja az új élethez, a saját útja.

1938. november 26-án két kézigránát robbant fel a temesvári színház előadótermében, miközben Sidy Thal bukovinai zsidó énekesnő és együttese lépett fel. Ezt az antiszemita támadást az Iron Guard, egy szélsőjobboldali nacionalista csoport hajtotta végre, amelynek következtében négy ember életét vesztette, és hetven másik megsebesült. Történelmi jelentősége ellenére az esemény alig ismert a 2023-ban Európa Kulturális Fővárosává nyilvánított Temesváron.

Egy elszigetelt területen tizenegy vak ember küzd azért, hogy megtalálja az utat a visszatéréshez. Időnként azonban túllépnek fizikai vakságukon, és egy labirintusszerű utazásra indulnak, követve saját lépteiket.

Az „Én egy tévedés vagyok” egy színpadi szöveg, amelyet 1988-ban írt Jan Fabre. Ez egyfajta manifesztum, amely akár a művész hitvallásának is tekinthető.

A Racine írói nyelvét jól ismerő Comédie-Française társulata a flamand színházi alkotó, Guy Cassiers rendezésében mutatja be a klasszicista szerző Bereniké című drámáját. Ez az előadás számos új lehetőséget nyújt a párbeszédre Cassiers számára, akinek munkásságát az európai történelem és a társadalmi diskurzusok vizsgálata jellemzi, kiemelt figyelmet szentelve az irodalom által felszínre hozott emberi dimenzióknak.

A „Repülni hív a magas ég” - etüdök parádéja, melyeket a színészhallgatók az elsőéves tanulmányaik során hoztak létre. Az első lépések, ahol a legfontosabb a játék élvezete, a színészi megfigyelés és a fantázia.

Berecz András ének- és mesemondó estje.

URARTU ÖRMÉNY SZÍNHÁZ
Előadás nyelve: MAGYAR

KARAVÁN SZÍNHÁZ
Előadás nyelve: MAGYAR
interaktív zenetörténeti előadás
az előadás időtartama 60 perc

AMFITHEATRO
Előadás nyelve: GÖRÖG
tragédia
az előadás időtartama 75 perc

MAGYARORSZÁGI SZERB SZÍNHÁZ
Előadás nyelve: MAGYAR
zenés színmű

DEUTSCHE BÜHNE UNGARN
Előadás nyelve: NÉMET
vígjáték
az előadás időtartama 150 perc

MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK SZÍNHÁZI TÁRSULATA
Előadás nyelve: MAGYAR + 13 NEMZETISÉGI
az előadás időtartama 70 perc

MAGYARORSZÁGI SZERB SZÍNHÁZ
Előadás nyelve: SZERB
színmű
az előadás időtartama 90 perc

ANI-BUDAVÁRI ÖRMÉNY SZÍNHÁZ
Előadás nyelve: MAGYAR
színmű
az előadás időtartama 60 perc

CINKA PANNA CIGÁNY SZÍNHÁZ
Előadás nyelve: MAGYAR
zenés roma komédia
az előadás időtartama 70 perc

SZERB KULTURÁLIS KÖZPONT
Előadás nyelve: SZERB
Az előadás időtartama 60 perc

CZINKA TÁRSULAT
Előadás nyelve: MAGYAR

John the Valiant is a classic of Hungarian literature. In Attila Vidnyánsky’s bold, visually daring production it captures the vision of the Hungarian soul. Petőfi’s verve as a storyteller comes to life in the language of the modern theatre.

1915 májusában, a háborútól lázas Budapesten a Városliget kis oázis. A liget eldugott részén egy gyönyörű fánál a sors három idegent sodor össze. A fiatal pár és az öngyilkosságra készülő férfi kölcsönösen hátráltatják egymást esti terveik végrehajtásában. Az egyetlen megoldás: valamelyiküknek távoznia kell.

The fairy tale Oleander and Flax Blossom is widely referred to as the most beautiful Hungarian fairy tale written since Csongor and Tünde (1830). Andor Szilágyi was inspired by Elek Benedek’s Collection of fairy tales Wonder Tree, but his romantic tale also incorporates the motifs of many famous predecessors: Beauty and the Beast, Wild Swans, and Shakespeare’s A Midsummer Night’s Dream.

The work (1844), which Petőfi called a heroic poem, was not a success.. It became all the more successful subsequently. – Beside the poem’s charm and humour, this production is also about the Berehove company, i.e. theatre as a means of cultural survival.

“The protagonist of this grotesque story is the widow Mrs. Béla Orbán, and the play is actually her never-ending big-mouthed, truth-bending or downright lying quarrel with everyone around her. (…) She fights tooth and nail to force her confused, senseless and hopeless love on the world."

Rendező: Ifj. Vidnyánszky Attila

A szerző, Darvasi László így vall Karády Katalinról, és a darabról: „Nem az életét írtam meg, hanem a Gestapó börtönében eltöltött hónapokból néhány sötét, fájdalmas napot. Azt, amikor kilátástalan minden. Amikor semmi remény nem látszik, hogy majd állhat újra a szabad ég alatt. Na, ez érdekelt engem, ilyen helyzetben, hogy működik a lélek, a jellem. És hát milyen gyönyörűen játssza az alakot Béres Laci rendezésében Bartha Boróka!”

A lecsúszóban lévő vén ripacs – alias Hobo - arra a pofátlanságra vetemedett, hogy az eddig elkövetett gátlástalan előadásait kiterjessze egy eddig nem használt műfajra, a bábszínházra, és ehhez elkészítette „Medvevára” című zenés művét.

A 2014-ben végzett fizikai színházi rendező-koreográfus osztály előadása Arany János klasszikusa nyomán. Az előadás során a teljes Arany-mű elhangzik, miközben a mozgás, a zene, a tánc és a szöveg is szerves részévé válik.