sajnos elfogyott
Először jött a mikrobarázda, aztán a „nagylemez”, az album, a bakelit, amit ma inkább vinyl néven jegyzünk. (Rendszerint 12 coll, 33 1/3 sebesség – és akár 50 percnyi zene.) Elég jó hordozója lehet akár egy komplett rockoperának is.
A Clair-Obscur projekt két nagy múltú formáció találkozása, két zenei hagyomány különleges összjátéka.
Lars von Trier 2000-ben már túllép a Dogme 95 mozgalom keretein, és ezzel rögtön el is nyeri Cannes-ban az Arany Pálmát. Az elismerés nem meglepő, ugyanis a Táncos a sötétben tele van merész húzásokkal.
A vajdasági gyökerekkel rendelkező Ladik Katalin a kortárs magyar irodalom egyik legizgalmasabb alkotója. Hosszú, számos meglepetéssel, ötlettel és váratlan fordulattal szolgáló pályája az avantgárd hagyományokra támaszkodik, de eredeti versnyelvébe a tradicionálisabb költői megszólalás számos átértelmezett, új kontextusba vont eleme is besűrűsödik.
Vajon egy szuperszonikus repülőgép pilótafülkéjében, vagy a Müpa szimbólumának számító grandiózus orgona játszóasztalán van több kapcsoló?
Az épületekhez hasonlóan a zeneművek is apró alkotóelemekből állnak – hangokból, hangszínekből, szabályokból és azok játékos megszegéséből. A Hangvár sorozat az építőkövekre fókuszál, amelyekből ezúttal népzenei formákat rakunk össze.
2024-ben ismét fellépett a Müpában az Emir Kusturica & The No Smoking Orchestra nevű formáció. Nagy buli volt. Folkpunk? Balkáni mulatós? Hagyjuk a kategóriákat! Kusturica a filmjeiben roppant következetesen építkezik a zenével. (Olykor slágerré is fajulnak a dalok.)
A Müpa közönsége által legrégebben és legjobban visszavárt művészek egyike esperanza spalding. Az évek előrehaladtával egyre kevésbé kategorizálható spalding érdeklődési köre jóval túlmutat énekes-basszushangszeres művészetén: önmagát mint zeneszerző, költő, táncos, terapeuta, történetmondó, oktató és közösségépítő is meghatározza, aki még a talajmegújítás terén is tesz erőfeszítéseket.
Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
A vásári bábjátékok gondolkodását és esztétikáját követő produkció nemcsak nem tiltja apró nézőit az előadásban való aktív részvételtől, de kifejezetten buzdítja őket erre.
Elgar: Civic Fanfare
Purcell: Abdelazer, Z. 570 – Nyitány és Rondó
Britten: Fiatalok zenekari kalauza (Változatok és fúga egy Purcell-témára), op. 34
Legyen szó szövetről vagy irodalomról, az angol a kiváló minőség jelzője, és a szigetország zenéje is méltán kiérdemli ezt az elismerést.
Elgar: Pomp and Circumstance – induló, op. 39, No.1
Britten: Matinées musicales, op. 24
Britten: Simple Symphony, op. 4
Elgar: The Crown of India, op. 66 – March of the Mogul Emperors
Elgar: a-moll zongoraötös, op. 84
Purcell: A tündérkirálynő, Z. 629 – keresztmetszet
Mozart csillapíthatatlanul szerelmes volt az életbe. Jöhetett minden, ami „bűnös”: bor, kártya, biliárd. Szenvedélye a zenei ornamentikákban is kifejeződött: burjánzó acciaccaturák, trillák, mások által nem próbált kadenciák, kromatikus futamok. De vágyakozásának legfőbb tárgyai mégiscsak a nők voltak.
A kortárs zene élő legendáját, a százéves Kurtág Györgyöt köszönti az évad művésze, az izlandi zongoraművész, Víkingur Ólafsson, akinek Goldberg-variációk-felvétele 2025-ben elnyerte a Grammy-díjat, és aki szoros munkakapcsolatban áll a magyar komponistával.
Vajon milyen muzsika kísérte a svéd királyi udvar életét XI. Károly uralkodása idején a 17. században? Az Ensemble Correspondances, Franciaország egyik legelismertebb régizenei együttese most először hozza el Budapestre a skandináv barokk ritkán hallott kincseit.
A magyar nép- és világzene ünnepi gálája 2008 óta minden évben megtölti a Müpát. Ezúttal Kerényi Róbert és a Szigony zenekar keretezi az estét moldvai és gyimesi táncházzal, de a Sarjú Banda még mindig ifjú zenészei szintén tapasztalt táncházasok.
A hetvenes évek végén lelkesedésre adott okot, hogy egy új – ízig-vérig magyar – műfaj jelent meg a mozikban: az eastern (Talpuk alatt fütyül a szél, Rosszemberek). Rendezőjük, Szomjas György azonban a kritikai siker ellenére 1981-es filmjében egészen más irányba indult el.
Ha a magyar nyelv legfinomabb árnyalatait szeretnénk bemutatni, nem kérdés, hogy elsősorban a költészethez nyúlunk, és bár mérlegelni lehet, hogy kinek a verse legyen a kiválasztott, de az esélyesek listájából József Attila neve sosem hiányozhat.
A holdnaptár szerint 2026. február 17-én köszönt be a ló éve, aminek alkalmából a Müpa is újra otthont ad a nagy kínai újévi hangversenynek.
Lábas Viki énekes-dalszerző, hatéves kora óta áll színpadon különböző formációkkal, az elmúlt tizenegy évben zenekarral járta az országot. Lételeme a művészi önkifejezés. A jelenben él, és szeret olyan pillanatokat teremteni, amelyek felszabadítják az őt körülvevők érzéseit.
A zenészcsaládba született, csodagyerekként feltűnt Varijashree Venugopal úttörő módon emelte be klasszikus karnatikus indai zenei gyökereit a jazz közegébe.
Régi balladakincsünk egyik legbecsesebb darabja, a Barcsai szeretője az egészestés bűnügyi táncdráma kiindulópontja. A férjét megcsaló feleségre rettenetes büntetés vár, de vajon hogyan és miért jutottunk el idáig?
Az épületekhez hasonlóan a zeneművek is apró alkotóelemekből állnak – hangokból, hangszínekből, szabályokból és azok játékos megszegéséből. A Hangvár sorozat az építőkövekre fókuszál, amelyekből ezúttal népzenei formákat rakunk össze.
A Berlini Filharmonikusok 12 csellistája különleges együttes: a világ egyik legjobb szimfonikus zenekarának tagjaiból áll, és kizárólag egyetlen mély vonós hangszer játékosai alkotják.
Ralph Bakshi nevét valószínűleg nem sokan ismerik, pedig a hetvenes évek elején még botrányt is kavart két animációs filmjével (Fritz, a macska; Heavy Traffic), amelyeket már-már felnőttfilmként emlegettek.
A német születésű brit Max Richter az egyik legnépszerűbb és legfoglalkoztatottabb zongorista-komponista a modern posztminimalista klasszikus zsánerben, aki első magyarországi koncertjére érkezik a Müpába.
A Mészöly és Polcz levelezését tartalmazó kötet, A bilincs a szabadság legyen megjelenése a szerzők magánéletén túl irodalmi munkásságuk iránt is jelentős érdeklődést keltett, és nem túlzás azt állítani, hogy ez napjainkig tart.
Bezártság és izoláció, szabadság és végtelenség. FrenÁk koreográfiájában az érzéki koreográfiai szerkezetek dinamikus mozgásformák által nyernek láthatóságot és ragadják magukkal a nézőt. Az előadás a kemény realitás és a víziók határmezsgyéjén mozog, ahol a belső hangok iránti figyelem az őrület határán való öntudatlan egyensúlyozásra késztet.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!