Popular programs

Az argentin politikai menekült szülők gyermekeként, Svédországban született José González a kétezres évek svéd popzenei hullámának egyik prominens dalszerző-énekese, aki az indiepop és bossa nova jegyeit is felmutató finom, klasszikus gitáros, akusztikus stílusáról és filozofikus dalszövegeiről ismert.

A világklasszis Londoni Szimfonikus Zenekar mindig a legnagyobb karmesterekkel érkezik a Müpába – és rendre lenyűgözi a közönséget.

A zenekari művészek fokozott bizalommal fordulnak az olyan karmesterek felé, akik tapasztalatból ismerik a hangszeres muzsikálás minden csínját-bínját.

Kalandos életet élő vándorcigányok és hatalmukkal visszaélő, galád, mégis nevetséges nemesek a főszereplői a klasszikus Jókai-regényből, A cigánybáróból készült adaptációnak, a több generáció által jól ismert Szaffi című animációs filmnek.

Jöhet még egy kis Beatles? Igaz, ez egy animációs film, de változatlanul a banda játssza a főszerepet – saját magát.

Kivételesen izgalmas, egyedülálló estének lehetnek tanúi a kuriózumokra fogékony érdeklődők.

A Grammy-díjas svájci Andreas Vollenweider saját fejlesztésű elektroakusztikus hárfájával, és békés-hipnotikus, lágy, melodikus, jórészt instrumentális dalaival a hetvenes évek vége óta a new age egyik óriása.

Vincenzo Bellini operájának hősnője tudtán kívül nyaktörő magasságban egyensúlyoz, míg e főszerep megformálója okvetlenül tudatában van annak, hogy a bel canto egyik legszebb és legkockázatosabb szólama az övé.

Így lehet négyszázezer dollárból negyvenmilliót csinálni. Elég meglepő, hiszen a Szelíd motorosok minden részletében az ellenkultúra filmje.

Ganavya a spirituális jazzt, a dél-indiai klasszikus zenét és az ambientet vegyíti stílusában, énekhangja mélyen megindító.

Az elmúlt évek egyik legsikeresebb filmjének és minden idők egyik legnépszerűbb tévésorozatának zenéjét egyaránt a dél-koreai Jung Jae-il szerezte.

A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja.

Ha egyetlen szóval kellene jellemezni Diana Krallt, az talán a szépség lehetne. Megjelenését, lemezeinek hangvételét és a zenéje által sugallt üzenetet egyaránt leírja.

Vincenzo Bellini operájának hősnője tudtán kívül nyaktörő magasságban egyensúlyoz, míg e főszerep megformálója okvetlenül tudatában van annak, hogy a bel canto egyik legszebb és legkockázatosabb szólama az övé.

Gondoltad volna, hogy idén húsz éves a legendás koncertsorozat? Immár két évtizede, hogy Jamie Winchester és Hrutka Róbert szimfonikus zenekarral dolgozta fel dalait a Müpa színpadán a „Wood and Strings” koncert keretein belül.

A Tokiói Filharmonikus Zenekar még soha nem járt a Müpában, izgalmas élményt ígér tehát Ázsia egyik legjelentősebb, több mint egy évszázados múlttal rendelkező együttesének bemutatkozása. 20. századi programjukat rendkívüli tudatossággal építették fel.

Mindenszentek ünnepén nemzetközi szólistagárda énekli Michael Haydn és Antonio Salieri Requiemjét a világhírű Zürcher Sing-Akademie és az Orfeo Zenekar élén, a magyar közönség régi kedvence, a brit Howard Williams vezényletével.

Egy road movie, amely meglepően sok rokonvonást mutat a Szelíd motorosokkal.

A swing és a vagányság ad egymásnak randevút ezen az estén, ahol Frank Sinatra megunhatatlan dalait hallhatjuk a három Tróger és a BJC Big Band előadásában.

A japán származású, New Yorkban élő jazztrombitás, Takuya Kuroda nem ismeretlen a Müpa közönsége előtt, hiszen korábban Barabás Lőrinc vendégeként lépett fel az intézményben, zenekarával Veszprémben is koncertezett, mi több, egy Mörk-dalban is közreműködött már.

Dobolni jó. Fehér Károly és az Ethnosound csapat tagjai már 20 éve teszik ezt kicsik és nagyobbak örömére.

Franco Zeffirelli Bohémélet-rendezése 1981 óta New York kedvence, s ez a megejtően lírai, átütően fiatalos és lenyűgözően hatásos produkció immáron negyedszer szerepel a világközvetítések programján.

Ha bármilyen összefüggésben elhangzik Jókai neve, nagy valószínűséggel megjósolható, hogy a legtöbb emberből aligha vált ki semleges érzést. A kötelező olvasmányokból származó élményeken túl azonban nemcsak rendkívül gazdag életműről, hanem izgalmas írói karakterről is beszélhetünk esetében.

Újra a Müpában üdvözölhetjük a világ egyik legsikeresebb zenekarát, az idén 125 éves Bécsi Szimfonikusokat, amely 2021-ben hatalmas sikert aratott a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben! Virtuóz szólistájuk, a kiváló orosz zongoraművésznő, Anna Vinnitskaya a brüsszeli Erzsébet Királyné Zenei Verseny hajdani győztese.

A 89 éves, az ötvenes évek óta aktív brazil Hermeto Pascoal az egyik legnagyobb élő legenda a latin jazz világában, és korábban még soha nem lépett fel Budapesten. A hatvanas években helyi legendákkal kezdett zenélni, 1971-ben pedig már Miles Davis albumán szerepelt.

Az Európai Hangversenytermek Szervezete (ECHO) Rising Stars sorozatába bekerülni kiváltság, hiszen komoly kritériumoknak kell megfelelniük a fiatal muzsikusoknak, akiket a kontinens rangos koncerttermei jelölnek.

A tbiliszi születésű Giorgi Gigashvili sokáig álmodni sem mert zongoraművészi karrierről, mégis az elmúlt években sorra nyerte a nemzetközi versenyeket, kezdve a vigói megmérettetéssel, ahol idolja, Martha Argerich volt a zsűrielnök.

„A legnagyobb művésznek sincs oly álma, / amit ne zárna bármely kocka márvány / önnön feleslegébe…” – Michelangelo (Babits fordításában idézett) szonettje ihlette a 2013-ban Trio Chagallként alakult együttes új nevét és művészi hitvallását. Az itáliai trió szerint a művek rejtett szépségét az előadás során kell életre hívni – ahogyan egy szobrász kialakítja a tökéletes formát.

Nyitottság és a részletekre való odafigyelés jellemzi az osztrák csellista, Valerie Fritz zenefelfogását, legyen szó bélhúrokról vagy elektronikáról, régizenéről vagy kortárs művekről. Vallja, a közönséggel gondosan összeállított programok és új koncertformátumok révén lehet hatékonyan kommunikálni.

A fiatal portugál muzsikusok által Amszterdamban alapított Maat Saxophone Quartet bármit játsszon a fadótól az új zenéig, az egyéniség nem hiányozhat produkciójukból. Az egyebek mellett Portugália és Hollandia legrangosabb zenei versenyein is győzelmet arató együttes már két lemezt is kiadott, a kritika pedig rögtön az elsőről azt írta: „ígéretes, ördögien jó és mennyeien ragályos” .

Volt, ugye, a Diploma előtt (1967), ez meg itt az érettségi utáni pillanat. Egyéjszakás történet 1962-ből. George Lucas második filmje, amelyet öt Oscar-díjra is jelöltek, beleértve a legjobb film, rendezés és forgatókönyv díját is. Különleges road movie ez, ugyanis fiatal hősei nem jutnak ki az országútra – a városban cirkálnak.

Mozart csillapíthatatlanul szerelmes volt az életbe. Jöhetett minden, ami „bűnös”: bor, kártya, biliárd. Szenvedélye a zenei ornamentikákban is kifejeződött: burjánzó acciaccaturák, trillák, mások által nem próbált kadenciák, kromatikus futamok. De vágyakozásának legfőbb tárgyai mégiscsak a nők voltak.

Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész 2002-ben, tizenhárom évesen felvételt nyert a Zeneakadémia különleges tehetségek számára létrehozott osztályába; az egyetem befejezéséig hat nemzetközi zongoraversenyen aratott győzelmet.

Jill Tomlinson híres állatmeséi nemcsak a szülőket és gyerekeket, de a bábműfaj művelőit is lenyűgözik: két bábszínház, a szombathelyi Mesebolt és a zalaegerszegi Griff közös bemutatóján végre élőben is megismerkedhetünk Pimmel, a címszereplő földimalaccal.

Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal utolsó közös operája derűs és megható búcsú a tovatűnt, békebeli Bécstől, és hasonló érzést keltve tér vissza most a MET repertoárjára az Arabella – az idén elhunyt Otto Schenk 1983-as rendezésében.