Popular programs

Vincenzo Bellini operájának hősnője tudtán kívül nyaktörő magasságban egyensúlyoz, míg e főszerep megformálója okvetlenül tudatában van annak, hogy a bel canto egyik legszebb és legkockázatosabb szólama az övé.

Képzeljük el, hogy egy elegáns angol fogadáson veszünk részt, ahol a zenei élmények épp olyan kifinomultak, mint a teázás klasszikus hagyományai a szigetországban.

Személyre szabott, táncos divattanácsadás az Üvegteremben!

Ha egyetlen szóval kellene jellemezni Diana Krallt, az talán a szépség lehetne. Megjelenését, lemezeinek hangvételét és a zenéje által sugallt üzenetet egyaránt leírja.

Gondoltad volna, hogy idén húsz éves a legendás koncertsorozat? Immár két évtizede, hogy Jamie Winchester és Hrutka Róbert szimfonikus zenekarral dolgozta fel dalait a Müpa színpadán a „Wood and Strings” koncert keretein belül.

A Tokiói Filharmonikus Zenekar még soha nem járt a Müpában, izgalmas élményt ígér tehát Ázsia egyik legjelentősebb, több mint egy évszázados múlttal rendelkező együttesének bemutatkozása. 20. századi programjukat rendkívüli tudatossággal építették fel.

Mindenszentek ünnepén nemzetközi szólistagárda énekli Michael Haydn és Antonio Salieri Requiemjét a világhírű Zürcher Sing-Akademie és az Orfeo Zenekar élén, a magyar közönség régi kedvence, a brit Howard Williams vezényletével.

Van, amikor nem a csend emlékezik, hanem a zene. Egy hang, amely ismerős. Egy dallam, amely hazavisz. Halottak napján nemcsak azokra gondolunk, akik már nincsenek, hanem arra is, amit nekünk hagytak: történeteket, ízeket, mondatokat, hangokat.

A swing és a vagányság ad egymásnak randevút ezen az estén, ahol Frank Sinatra megunhatatlan dalait hallhatjuk a három Tróger és a BJC Big Band előadásában.

A japán származású, New Yorkban élő jazztrombitás, Takuya Kuroda nem ismeretlen a Müpa közönsége előtt, hiszen korábban Barabás Lőrinc vendégeként lépett fel az intézményben, zenekarával Veszprémben is koncertezett, mi több, egy Mörk-dalban is közreműködött már.

A Karzatkoncert-sorozat következő állomása Bécs, az osztrák fővárosról pedig garantáltan mindenkinek a zene jut eszébe, legyen szó a klasszika mestereiről, a Monarchia időszakának pezsgő zenei életéről vagy az új bécsi iskola modern muzsikájáról.

Franco Zeffirelli Bohémélet-rendezése 1981 óta New York kedvence, s ez a megejtően lírai, átütően fiatalos és lenyűgözően hatásos produkció immáron negyedszer szerepel a világközvetítések programján.

Franco Zeffirelli Bohémélet-rendezése 1981 óta New York kedvence, s ez a megejtően lírai, átütően fiatalos és lenyűgözően hatásos produkció immáron negyedszer szerepel a világközvetítések programján.

Ha bármilyen összefüggésben elhangzik Jókai neve, nagy valószínűséggel megjósolható, hogy a legtöbb emberből aligha vált ki semleges érzést. A kötelező olvasmányokból származó élményeken túl azonban nemcsak rendkívül gazdag életműről, hanem izgalmas írói karakterről is beszélhetünk esetében.

Újra a Müpában üdvözölhetjük a világ egyik legsikeresebb zenekarát, az idén 125 éves Bécsi Szimfonikusokat, amely 2021-ben hatalmas sikert aratott a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben! Virtuóz szólistájuk, a kiváló orosz zongoraművésznő, Anna Vinnitskaya a brüsszeli Erzsébet Királyné Zenei Verseny hajdani győztese.

Az Európai Hangversenytermek Szervezete (ECHO) Rising Stars sorozatába bekerülni kiváltság, hiszen komoly kritériumoknak kell megfelelniük a fiatal muzsikusoknak, akiket a kontinens rangos koncerttermei jelölnek.

Az épületekhez hasonlóan a zeneművek is apró alkotóelemekből állnak. Hangokból, hangszínekből, a zene egyetemes törvényeinek engedelmeskedve – néha pedig azokat áthágva. De hogyan épülnek egymásra a zene építőkövei? Miként támogatják és színesítik egymást az egyes hangszerek és szólamok?

„A legnagyobb művésznek sincs oly álma, / amit ne zárna bármely kocka márvány / önnön feleslegébe…” – Michelangelo (Babits fordításában idézett) szonettje ihlette a 2013-ban Trio Chagallként alakult együttes új nevét és művészi hitvallását. Az itáliai trió szerint a művek rejtett szépségét az előadás során kell életre hívni – ahogyan egy szobrász kialakítja a tökéletes formát.

Nyitottság és a részletekre való odafigyelés jellemzi az osztrák csellista, Valerie Fritz zenefelfogását, legyen szó bélhúrokról vagy elektronikáról, régizenéről vagy kortárs művekről. Vallja, a közönséggel gondosan összeállított programok és új koncertformátumok révén lehet hatékonyan kommunikálni.

A fiatal portugál muzsikusok által Amszterdamban alapított Maat Saxophone Quartet bármit játsszon a fadótól az új zenéig, az egyéniség nem hiányozhat produkciójukból. Az egyebek mellett Portugália és Hollandia legrangosabb zenei versenyein is győzelmet arató együttes már két lemezt is kiadott, a kritika pedig rögtön az elsőről azt írta: „ígéretes, ördögien jó és mennyeien ragályos” .

Mozart csillapíthatatlanul szerelmes volt az életbe. Jöhetett minden, ami „bűnös”: bor, kártya, biliárd. Szenvedélye a zenei ornamentikákban is kifejeződött: burjánzó acciaccaturák, trillák, mások által nem próbált kadenciák, kromatikus futamok. De vágyakozásának legfőbb tárgyai mégiscsak a nők voltak.

Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész 2002-ben, tizenhárom évesen felvételt nyert a Zeneakadémia különleges tehetségek számára létrehozott osztályába; az egyetem befejezéséig hat nemzetközi zongoraversenyen aratott győzelmet.

Jill Tomlinson híres állatmeséi nemcsak a szülőket és gyerekeket, de a bábműfaj művelőit is lenyűgözik: két bábszínház, a szombathelyi Mesebolt és a zalaegerszegi Griff közös bemutatóján végre élőben is megismerkedhetünk Pimmel, a címszereplő földimalaccal.

Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal utolsó közös operája derűs és megható búcsú a tovatűnt, békebeli Bécstől, és hasonló érzést keltve tér vissza most a MET repertoárjára az Arabella – az idén elhunyt Otto Schenk 1983-as rendezésében.

Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal utolsó közös operája derűs és megható búcsú a tovatűnt, békebeli Bécstől, és hasonló érzést keltve tér vissza most a MET repertoárjára az Arabella – az idén elhunyt Otto Schenk 1983-as rendezésében.

És akkor hirtelen történik valami; valami rendkívüli, amire a teljes szakma és az olvasóközönség egy emberként kapja fel a fejét: megjelenik az eddig színpadi szerzőkként ismert egypetéjű ikrek Lesz majd minden című regénye.

Már rég nem gondolhatunk Cécile McLorin Salvantra csupán úgy, mint a 2010-es Thelonious Monk Jazzénekversenyt megnyerő, ígéretes tehetségre. Mély érzelmeket és kifinomult gondolatokat közvetíteni képes, kifejező hangja, virtuóz improvizációi, bátor, kísérletező stílustársításai már egy újabb generáció számára jelentenek viszonyítási pontot.

Megkockáztathatjuk előre, hogy a negyvenegy éves zongoraművész koncertje nagy élmény lesz? Nem kell tartanunk a téves prognózis veszélyétől, a műsor és az előadó személye egyaránt katarzist ígér.

Harcsa Veronika válasza az AI rohamos térnyerésére: az IA, azaz InterAction.

Az Adventi kalandok a korábbiakhoz hasonlóan izgalmas felállásban ezúttal kifejezetten a közelgő ünnepre összpontosít: a karácsonyt megelőző hetek népi és urbánus szokásait sok-sok játékkal, fülbemászó dallamokkal, az ifjú közönség aktív közreműködésére számító kezdeményezéssel meséli el Bíró Eszter és együttese, miközben az énekesnő kedves témái, az idő múlása és a betűk jelentése is szóba kerülnek.

Világraszóló

A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából – koncertszínházi előadás