Legnépszerűbb programok

A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.

A Müpa közönsége által legrégebben és legjobban visszavárt művészek egyike esperanza spalding. Az évek előrehaladtával egyre kevésbé kategorizálható spalding érdeklődési köre jóval túlmutat énekes-basszushangszeres művészetén: önmagát mint zeneszerző, költő, táncos, terapeuta, történetmondó, oktató és közösségépítő is meghatározza, aki még a talajmegújítás terén is tesz erőfeszítéseket.

Haydn monumentális oratóriuma, A teremtés nemcsak azzal nyűgöz le, hogy elénk tárja a felvilágosodás harmonikus életfilozófiáját, de azzal is, hogy megmutatja az egész világot.

Hogyan születik meg a káoszból a világ? Miképp lehet zenével elmesélni, ahogy létrejön a fény? Mi történik a kottában, amikor megérkeznek a madarak, vagy felzúg a tenger? Haydn A teremtés című műve tele van hasonló zenei trükkökkel, amelyekből Fischer Ádám a hagyományos újévi délutáni, kifejezetten iskolásoknak szóló koncerten válogat.

Nosferatu ismét köztünk jár: a vámpírtörténetek reneszánsza a vásznon és a színpadon nem véletlen, hiszen ma is a félelem, a vágy és a mulandóság kérdéseit sűrítik magukba.

A Budafoki Dohnányi Zenekar hagyományos újévi koncertje a Müpában, meglepetésműsorral!

Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor

Rameau és kortársai operáinak felvétele után Vashegyi György ezúttal az Armide-ot, XIV. Lajos udvari zeneszerzőjének remekművét vezényli. Lully utolsó lírai tragédiáját 1686-ban mutatták be és 1766-ig játszották a párizsi Operában, mielőtt Gluck azonos librettóra komponált Armide-ja háttérbe szorította volna.

A Budafoki Dohnányi Zenekar hagyományos újévi ráadás koncertje a Müpában, meglepetésműsorral!

A várakozás izgalmát idézve, angyalokkal keringőt járva csillagok fényességében, játszva elmerülni a karácsonyi csodavilágban. A Magyar Állami Népi Együttes Csodaváró betlehemese időnként bohókás, máskor lélekmelengető pillanatokon keresztül számlál vissza Jézus születésének éjszakájáig.

Az Újévköszöntő 2026-ban is egyszerre lesz hagyományőrző és megújuló, bensőséges és ünnepélyes, egy olyan közös ünneplés, amely valódi lelki útravalót ad a közönségnek az új esztendő kezdetén.

Elgar: Civic Fanfare
Purcell: Abdelazer, Z. 570 – Nyitány és Rondó
Britten: Fiatalok zenekari kalauza (Változatok és fúga egy Purcell-témára), op. 34

A vásári bábjátékok gondolkodását és esztétikáját követő produkció nemcsak nem tiltja apró nézőit az előadásban való aktív részvételtől, de kifejezetten buzdítja őket erre.

Két nagyon különböző, mégis egymásból táplálkozó zenei univerzum találkozik ezen az estén a Müpa színpadán: a Söndörgő, a balkáni és délszláv zenei hagyományok egyik legizgalmasabb magyar képviselője, valamint a világhírű Balanescu Quartet, amely mesterien hozza közel egymáshoz a kortárs klasszikus zenét és a határokat nem ismerő kreatív improvizációt.

A hárfán és theorbán játszó Christina Pluhar, valamint nemzetközi sikereket arató régizenei együttese, a L’Arpeggiata arról híres, hogy minden hangversenyprogramjuk egy-egy különleges projekt megvalósítása. Ezúttal a barokk operairodalom egyik legnagyobb remekművére, Henry Purcell Vergilius nyomán komponált Dido és Aeneas című operájára (1688) esett választásuk.

A zenészcsaládba született, csodagyerekként feltűnt Varijashree Venugopal úttörő módon emelte be klasszikus karnatikus indai zenei gyökereit a jazz közegébe.

Képzeljük el, hogy az operaház csak néhány lépésre van a templomtól, hiszen ezúttal az orgona sípjain az operairodalom legizgalmasabb pillanatai elevenednek meg.

A harmincéves jubileumát ünneplő Söndörgő az évad zenekara a Müpában, ennek okán több, a hagyományostól eltérő koncertet is adnak 2025-26 során. Ezek között lesz egy nemzetközi együttműködésre építő est, mégpedig a világhírű, progresszív jazz-funk-fúziós Snarky Puppy három kiváló hangszeresével, Michael League-gel, Jay Jenningsszel és Chris Bullockkal.

A Jazzbois 2017-ben, a Müpa Jazz Showcase-én dobbantott. 2023-ban már a Kalákát fogadták vendégként a Fesztivál Színházban, majd pár év leforgása alatt bevették a legnagyobb nemzetközi fesztiválokat: Leverkusener Jazztage, Montreux Jazz Festival, Jazz à Vienne, Montreal Jazz Festival, stb. Jamie Cullum a BBC-n egy teljes rádióműsort szentelt az együttesnek, Sági Viktorral beszélgetve.

Purcell: Music for the Funeral of Queen Mary – March, Z. 860
Elgar: Cockaigne-nyitány, op. 40
Britten: Peter Grimes, op.33a – Négy tengeri közjáték

Ismét előkerül a dobókocka és a stopperóra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, ahol újabb zenei „összecsapás” veszi kezdetét: a hangszeres párbajok kapcsán Budapesten ma már nem feltétlenül Bachra és Marchandra, vagy Lisztre és Thalbergre gondolunk, hanem elsősorban a Müpa lebilincselő koncertsorozatára.

A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja.

Jonas Kaufmann, a sokoldalú német tenor, a budapesti közönség régi kedvence emlékezetes sikerű Mein Wien (Az én Bécsem) című albumát követően új lemezén a magyarokra irányítja a reflektorfényt. A tervezett cím – Magische Töne: Berühmte Melodien aus Österreich-Ungarn, azaz Varázslatos hangok: híres dallamok az Osztrák–Magyar Monarchiából – utal arra, hogy a művész ezúttal a külföldön legismertebb magyar komponisták, köztük Goldmark Károly, Lehár Ferenc, Kálmán Imre népszerű műveiből válogat.

Vladimir Kostadinović hosszú utat tett meg, amióta a 2013-as Jazz Showcase-en ifjú tehetségként mutatkozott be a magyar közönségnek. A szerb dobfenomén vadonatúj lemezét New Yorkban vette fel Chris Potter, Geoffrey Keezer, Ben Wendel, Joe Locke, Alex Sipiagin és Matt Brewer közreműködésével.

Lakatos Mónika harminc éve van jelen a hazai és nemzetközi zenei életben, művészetével kultúrák között képez hidat: miközben a cigány zenei hagyomány emblematikus és hiteles képviselője, előadóművészete az egész magyar zenei kultúra szerves részévé vált.

Az orgona és a harmonika duója élettel teli színeket, varázslatos harmóniákat és sziporkázó ritmusokat ígér. Ritka párosítás ez, s a Müpában is először lesz alkalmunk együtt hallani e két hangszert egy művészházaspár:

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes 2024-ben, az Évad Együtteseként létrehozott produkciója a farsang féktelen, jókedvű mulatozásába enged bepillantást.

Michael Mayo családi öröksége és tehetsége magától értetődő módon nyit számára utat a művészi kiteljesedés és a világhírnév felé. A Thelonious Monk Institute of Jazz Performance történetének harmadik végzett énekese az intézetalapító Herbie Hancock mellett a Kneebodyval, Christian Sandszel és Gretchen Parlatóval is dolgozott már.

Hová mutat az iránytű, ha a képzelet vezérli? Bíró Eszter új műsora játékos felfedezőtúrára hívja a családot: dalok és mesék segítségével kontinenseket és korszakokat járunk be, miközben kiderül, mennyi erő lakozik a kíváncsiságban és a közös éneklésben. A koncert során a gyerekek tapsa megtalálja a ritmust, hangjuk a dallamot, a szülők pedig ötleteket kapnak arra, hogy a zenét miként lehet bevonni a mindennapi tanulásba.

Elegáns, mégis könnyed menü, amelyet mintha egy bécsi főúri palotában szolgálnának fel – kristálycsillárok alatt, finoman csilingelő evőeszközök és mennyei muzsika kíséretében.

A kilencvenes évek második felében megalakult lengyel Warsaw Village Band a világzenei színtér egyik legnépszerűbb európai zenekara, amely a lengyel népzenét megújítva őrzi tovább, és bátran keveri modern eszközökkel.

A magyar nép- és világzene ünnepi gálája 2008 óta minden évben megtölti a Müpát. Ezúttal Kerényi Róbert és a Szigony zenekar keretezi az estét moldvai és gyimesi táncházzal, de a Sarjú Banda még mindig ifjú zenészei szintén tapasztalt táncházasok.

Amit bizonyosan tudunk a 21. századról, hogy ekkor fognak meghalni a holokauszt túlélői. Mindenki. Lassan elhagynak minket, és magunkra maradunk. El akarjuk-e felejteni a történteket, mint egy rossz álmot, vagy el akarjuk fogadni, mint az emberi civilizáció nagy traumáját? – kérdezi Esterházy Péter.

Miles Davisnek, a jazztörténet egyik legjelentősebb alakjának 2026-ban lesz születése százéves jubileuma. Ebből az alkalomból indul közös turnéra a kortárs jazz sztártrombitása, Ambrose Akinmusire és a Brussels Jazz Orchestra, hogy ünnepeljék a műfaj óriását, tisztelegjenek életműve előtt, valamint azon is túlmutatva, az ő szellemében hozzanak létre új alkotásokat és invenciózus hangszereléseket, amelyek áthelyezik a kortárs jazz világába a trombita zsenijének zenéjét.