
Az orgona hangja képes kiragadni hallgatóját a pillanatból, megteremtve az időtlenség illúzióját – ezen a koncerten mégis fontos szerepet kap az idő.
Csak a szeretet: az egyetlen és ősi, időn és téren átívelő, mindannyiunkat összekötő energiáról beszél Magyarország első számú újcirkusz-társulata, a Recirquel produkciója.
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat.
Ki ne álmodna arról, hogy legközelebbi szeretteivel kezd közös örömzenélésbe? Lakatos Mónika esetében ez az álom nem elérhetetlen kívánság, hanem a mindennapok része. A rendszeres közös zene és tánc családjának fontos szeretetnyelve, amelyet a gyerekektől az idősebbekig mindenki egyformán beszél.
Meddig tart egy levegővétel? Legtöbbünknél csak egy észrevétlen pillanatig, és legfeljebb másfél percig tudjuk bent tartani a szuszt. Trombitásaink lélegzetvétele viszont húsz évvel ezelőtt kezdődött a Müpában, és azóta sem ér véget – trombitás generációk egész sora varázsolta el a megnyitás óta a közönséget.
Mi jut eszünkbe, ha azt a szókapcsolatot halljuk: magyar dal? Azonnal beindul a fejünkben a lemezjátszó? Máris dúdoljuk valamelyik kedvencünket? Amit hallunk, merőben más, mint egy cseh, lengyel, angol vagy amerikai dal?
A Liszt- és Erkel-díjas Oláh Kálmán neve fogalom itthon és a nemzetközi jazzéletben egyaránt. Virtuóz zongorista, zenekarvezető, díjnyertes jazzkompozíciók és nagyívű klasszikus művek szerzője, pedagógus – és nem utolsósorban büszke édesapa.
Minden családnak megvannak a maga nagy kedvencei, legyenek azok filmek, ételek vagy éppen zenék. A Ránki család egyik ilyen közös találkozási pontja a Liszt-életmű.
Halász Kolos, azaz Co Lee az újhullámos magyar hiphop egyik nagy úttörőjeként lett egyre szélesebb körben ismert 2022–2023 folyamán, 2024-re pedig már fesztiválok nagyszínpadán is bizonyított, sőt, Cirque de Margaret néven, cirkusz és zene között utat kereső, lélegzetelállító artistamutatványokkal tűzdelt saját fesztivált is szervezett.
Hogyan tanuljuk meg az élet legfontosabb dolgait? Szigorú figyelemmel, fegyelmezetten, csendben ülve, vagy esetleg szemlélődve, játszva, másokat is bevonva? A Berecz család az egyik legékesebb példája annak, hogy sokszor az utóbbi a célravezetőbb. Berecz András énekesként, mesemondóként, mesegyűjtőként a magyar népi kultúra megkerülhetetlen alakja, aki fiaival igazi összeművészeti estre hívja a közönséget.
Úgy tartják, hogy a trendek húszéves ciklusokban ismétlődnek. Ha igazat adunk az állításnak, aligha találhatunk aktuálisabb zenekart, mint az ezredforduló könnyűzenei hangzását erőteljesen alakító Oi Va Voi-t.
A Müpa megnyitása óta közel egy emberöltőnyi idő telt el. Az egykori ígéretes, feltörekvő csillagok mára a hazai és nemzetközi zenei élet megkerülhetetlen szereplőivé váltak. Kokas Katalin és az évad művésze, Kelemen Barnabás a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem jól ismert fellépői, akik számtalan alkalommal varázsolták már el a közönséget vibrálóan friss, üde hangvételű játékukkal. Ünnepi estjük mégis új mérföldkő pályájukon.
Dubrovay László Faust, az elkárhozott című táncdrámájának ősbemutatója a Müpában valósult meg 2016-ban, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. A Goethe remekműve által ihletett nagyszabású produkció a 2023/24-es évadban debütált a Pécsi Nemzeti Színház nagyszínpadán, 2024-ben pedig újra színre kerül a Müpa Fesztivál Színházában.
Mire utalt Bartók, amikor a néphagyományok „tiszta forrásáról” írt? A válasz ezer szó helyett egyetlen gálaest, amin a hazai néptánc három kiváló együttese lép színpadra.
Hogyan lehet legegyszerűbben leültetni egy családot egy térben, ha annak tagjai egytől egyig világjáró, elismert művészek? A legjobb recept egy ünnepi, közös koncert!
A Müpa egyik legnépszerűbb koncertsorozata Palya Bea nevéhez kötődik, a „Selymeim” – Énekesnők a nagyvilágból mindig egy Magyarországon még kevéssé ismert énekesnő bemutatásával ajándékozza meg a közönséget – olyan koncerten, amelyen előbb Palya Bea lép fel zenekarával, majd a vendég is megmutatja magát, hogy végül jó néhány közös dal előadásával közeledjenek egymáshoz az eltérő, de nagyon is közelíthető világok.
Bach csellószvitjei egytől egyig fület gyönyörködtető zeneművek, ugyanakkor zenetörténeti szerepük sem elhanyagolható. Ezek a nagy jelentőségű kompozíciók mérföldkövek a csellóirodalom történetében, amelyeknek köszönhetően az instrumentum egyre gyakrabban léphetett elő szólóhangszerként is.
Wayne Shorter a jazztörténet legendás korszakában vált elismert művésszé, majd maga is igazi legenda lett. Zeneszerzőként és szaxofonművészként pályája minden szakaszában maradandót alkotott, de zenei utazásának csúcspontja talán a Danilo Pérezzel, John Patituccival és Brian Blade-del alkotott kvartettje volt.
Vérbeli szenzáció: a Bécsi Filharmonikusok, a világ egyik legjobb zenekara korunk egyik legizgalmasabb zeneszerzője, a brit Thomas Adès vezényletével játszik a Müpában!
Székelyföld és Rábaköz, a Felvidék és Dél-Alföld húsvéti rituáléi – a kereszténységhez kapcsolódóak és a pogány időszakot idézők egyaránt – egységes színpadi formát alkotva fonódnak egymásba.
Annak ellenére, hogy Karinthy Frigyes nem kedvelte, ha a humoros szövegek írójának skatulyájába kényszerítették, saját korában kétségkívül uralkodott ezen a területen. Az azonban egyedülálló jelenség, hogy a szerző leszármazottai ugyancsak jelentős művészek lettek, tovább gazdagítva a névhez kapcsolódó asszociációinkat.
Till Brönner nemcsak a mai német jazzélet legnevesebb művésze, az egész világon elismert trombitás-énekes. Hitelesen képviseli a fősodratú jazzstílusokat, de a modern irányzatokra is nyitott, így pop-, latin-, R’n’B- és hiphop-elemeket is hallhatunk kiemelkedően népszerű lemezein.
A legnagyobb zeneszerzők sajátja, hogy nem pusztán műveket adnak az utókornak, hanem szemléletet, filozófiát is. Ligeti Györgyhöz és Kurtág Györgyhöz hasonlóan a Moment’s Notice Trio is öntörvényű, semmihez sem hasonlítható zenei nyelvet teremt. Koncertjük során csupán rövid részletek idejére, felvételről csendülnek fel a zeneszerzők darabjai, ezután pedig az improvizációé és a rögtönzésé lesz a főszerep, amit egyszerre inspirál a klasszikus zene, a jazz és az elektronika.
Három különböző karakterű énekesnő, akik három évtizede megkerülhetetlen előadói és motorjai a hazai népzenei-világzenei életnek.
Ki ne írt volna verset, amikor először volt szerelmes, vagy netán az élet értelmén gondolkozott? Így volt ez több száz éve, így van ez ma is. De vajon mi a közös Bachban, Mozartban és egy mai popsztárban? A Ragyogó húszasok erre keresi a választ, hiszen az évszázadok során más lett a világ, de a nagy kérdések nem változtak. Vajon az ifjúság minden korban ugyanazzal a szenvedéllyel veti bele magát egy új szerelembe, és ugyanúgy áll az „élet értelme” kérdéséhez?
A Giselle a 19. századi romantikus balett stílusteremtő remekműve, népszerűsége a mai napig töretlen, címszerepe minden balerina álma.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!