Legnépszerűbb programok

Szeretve mind a vérpadig – akár ez is lehetne a címe Umberto Giordano operájának, amelyben nagy történelmi tablót, a halállal is dacoló szerelmet, s nem mellesleg három ragyogó főszerepet egyaránt lelhetünk.

Magyar nyelven, felirat nélkül.

A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.

Cecilia Bartoli újra a Müpában! A világhírű olasz koloratúrszoprán/mezzoszoprán vendégszereplése mindig ünnep: produkcióit a szikrázó technikai bravúrok zuhataga és az előadásmód érzelmi-indulati intenzitása egyaránt kivételessé avatja.

Politikusi szerepvállalása és korai halála már-már elfedte a tényt, hogy Szőcs Géza a legkiválóbb, legizgalmasabb kortárs költőink egyike.

Két trombita egyszerre: ez valóságos ünnep! Boldoczki Gábor és Szergej Nakarjakov december közepén a legjobbkor érkezik hangzó ajándékával: előleggel a közelgő karácsony fényéből.

Az épületekhez hasonlóan a zeneművek is apró alkotóelemekből állnak. Hangokból, hangszínekből, a zene egyetemes törvényeinek engedelmeskedve – néha pedig azokat áthágva. De hogyan épülnek egymásra a zene építőkövei? Miként támogatják és színesítik egymást az egyes hangszerek és szólamok?

Az összművészeti előadás Erdély egyik legizgalmasabb, legszínesebb kultúrájú tájegysége, a Mezőség énekes, táncos és irodalmi hagyományaiból táplálkozik. A produkció zenei centrumában Bartók Béla Mikrokozmosz című zongorasorozatának tételei, valamint a zeneszerzőt inspiráló mezőségi dallamok állnak.

A december végi időpont ellenére forró estére számíthatnak, akik ellátogatnak a Söndörgő harmincéves jubileumi koncertjére.

Haydn monumentális oratóriuma, A teremtés nemcsak azzal nyűgöz le, hogy elénk tárja a felvilágosodás harmonikus életfilozófiáját, de azzal is, hogy megmutatja az egész világot.

Vincenzo Bellini utolsó operája a bel canto valóságos megdicsőülése, amelyet csakis kikezdhetetlen technikájú és stílusérzékű előadógárdával érdemes közönség elé bocsátani.

Vincenzo Bellini utolsó operája a bel canto valóságos megdicsőülése, amelyet csakis kikezdhetetlen technikájú és stílusérzékű előadógárdával érdemes közönség elé bocsátani.

Először jött a mikrobarázda, aztán a „nagylemez”, az album, a bakelit, amit ma inkább vinyl néven jegyzünk. (Rendszerint 12 coll, 33 1/3 sebesség – és akár 50 percnyi zene.) Elég jó hordozója lehet akár egy komplett rockoperának is.

„Csokonai Vitéz Mihály legismertebb arcképéről prémes magyar mentébe öltözött, nagy szemű, nyílt tekintetű férfi néz ránk. Aki ezt a képet rézbe metszette, sohasem látta a költőt” – írja Bertók László. Műsorunk azt kutatja – felülemelkedve az iskolai tananyag közhelyein és a költőhöz köthető sztereotípiákon –, hogy milyen volt Csokonai igazi arca, amelynek vonásait nem a képek és szobrok, hanem a költő versei, levelei és egyéb írásai őrzik.

Lars von Trier 2000-ben már túllép a Dogme 95 mozgalom keretein, és ezzel rögtön el is nyeri Cannes-ban az Arany Pálmát. Az elismerés nem meglepő, ugyanis a Táncos a sötétben tele van merész húzásokkal.

Ha elhangzik az a szó, hogy szöveg, egyszerre legalább két művészeti ágat is felidézhet a befogadóban: van, akinek ez az irodalmi szövegeket, míg mások számára először a dalszövegeket juttatja eszébe.

Vladimir Kostadinović hosszú utat tett meg, amióta a 2013-as Jazz Showcase-en ifjú tehetségként mutatkozott be a magyar közönségnek. A szerb dobfenomén vadonatúj lemezét New Yorkban vette fel Chris Potter, Geoffrey Keezer, Ben Wendel, Joe Locke, Alex Sipiagin és Matt Brewer közreműködésével.

A Müpa tizenkilencedik éve irányítja a figyelmet a hazai jazztehetségekre a Jazz Showcase keretében. A már befutott előadók mellett az elmúlt években számos ifjú művészt sikerült bemutatni, akik elkápráztatták a zsűrit, és lefegyverezték a közönséget. Most különleges szerepben, egy megismételhetetlen nagyzenekart alkotva láthatjuk őket viszont, mint egy nagy család tagjait.

A magyar közönség számára az Okvsho nem egyszerűen a vibráló európai jazzélet egyik legígéretesebb és legizgalmasabb szereplője.

A vajdasági gyökerekkel rendelkező Ladik Katalin a kortárs magyar irodalom egyik legizgalmasabb alkotója. Hosszú, számos meglepetéssel, ötlettel és váratlan fordulattal szolgáló pályája az avantgárd hagyományokra támaszkodik, de eredeti versnyelvébe a tradicionálisabb költői megszólalás számos átértelmezett, új kontextusba vont eleme is besűrűsödik.

2024-ben ismét fellépett a Müpában az Emir Kusturica & The No Smoking Orchestra nevű formáció. Nagy buli volt. Folkpunk? Balkáni mulatós? Hagyjuk a kategóriákat! Kusturica a filmjeiben roppant következetesen építkezik a zenével. (Olykor slágerré is fajulnak a dalok.)

Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor

Négy éven át kísérte kamerával Kurtág György mindennapjait az Ezüst Medve-díjas filmrendező, Nagy Dénes. A 2021 és 2025 között született dokumentumfilm messze túllép a műfaj konvencionális keretein.

A kortárs zene élő legendáját, a százéves Kurtág Györgyöt köszönti az évad művésze, az izlandi zongoraművész, Víkingur Ólafsson, akinek Goldberg-variációk-felvétele 2025-ben elnyerte a Grammy-díjat, és aki szoros munkakapcsolatban áll a magyar komponistával.

Vajon milyen muzsika kísérte a svéd királyi udvar életét XI. Károly uralkodása idején a 17. században? Az Ensemble Correspondances, Franciaország egyik legelismertebb régizenei együttese most először hozza el Budapestre a skandináv barokk ritkán hallott kincseit.

A Kossuth-díjas Vujicsics együttes alapítótagja, a hetvenéves Borbély Mihály pályafutása során mindig azon dolgozott, hogy bemutassa a hangfolyamok útját azok forrása és deltavidéke között.

A hetvenes évek végén lelkesedésre adott okot, hogy egy új – ízig-vérig magyar – műfaj jelent meg a mozikban: az eastern (Talpuk alatt fütyül a szél, Rosszemberek). Rendezőjük, Szomjas György azonban a kritikai siker ellenére 1981-es filmjében egészen más irányba indult el.

Ha a magyar nyelv legfinomabb árnyalatait szeretnénk bemutatni, nem kérdés, hogy elsősorban a költészethez nyúlunk, és bár mérlegelni lehet, hogy kinek a verse legyen a kiválasztott, de az esélyesek listájából József Attila neve sosem hiányozhat.

A zenészcsaládba született, csodagyerekként feltűnt Varijashree Venugopal úttörő módon emelte be klasszikus karnatikus indai zenei gyökereit a jazz közegébe.

A Jazzbois 2017-ben, a Müpa Jazz Showcase-én dobbantott. 2023-ban már a Kalákát fogadták vendégként a Fesztivál Színházban, majd pár év leforgása alatt bevették a legnagyobb nemzetközi fesztiválokat: Leverkusener Jazztage, Montreux Jazz Festival, Jazz à Vienne, Montreal Jazz Festival, stb. Jamie Cullum a BBC-n egy teljes rádióműsort szentelt az együttesnek, Sági Viktorral beszélgetve.

Ralph Bakshi nevét valószínűleg nem sokan ismerik, pedig a hetvenes évek elején még botrányt is kavart két animációs filmjével (Fritz, a macska; Heavy Traffic), amelyeket már-már felnőttfilmként emlegettek.

A Mészöly és Polcz levelezését tartalmazó kötet, A bilincs a szabadság legyen megjelenése a szerzők magánéletén túl irodalmi munkásságuk iránt is jelentős érdeklődést keltett, és nem túlzás azt állítani, hogy ez napjainkig tart.

A kilencvenes évek második felében megalakult lengyel Warsaw Village Band a világzenei színtér egyik legnépszerűbb európai zenekara, amely a lengyel népzenét megújítva őrzi tovább, és bátran keveri modern eszközökkel.

Az évad hamisítatlan presztízsprodukciójának ígérkezik az új Trisztán és Izolda: Yannick Nèzet-Séguin főzeneigazgatói vezényletével, valamint Lise Davidsen és Michael Spyres kettős címszereplésével.

Az évad hamisítatlan presztízsprodukciójának ígérkezik az új Trisztán és Izolda: Yannick Nèzet-Séguin főzeneigazgatói vezényletével, valamint Lise Davidsen és Michael Spyres kettős címszereplésével.

Óvilági füllel nem egyszerű eligazodni a countryzene világában. Még meghatározni sem könnyű, mert hogyan is jön össze Johnny Cash, Bob Dylan, Nick Cave és Taylor Swift? A műfajnak ezer ága van. Mindenesetre egy 1925-ben Nashville-ben bejegyzett rádióadó, a Grand Ole Opry működésétől számítjuk a countryzene történetét.